2015. augusztus 28., péntek

1. A kezdetek

Miért született meg az emberiség? Mi az oka annak, hogy a háborúk lezajlottak? Ezer, ezer kérdés az, ami foglalkoztathatja a kutatókat, de nincs idejűk cselekedni. Minden egy kéretlen eseménnyel kezdődik. Épp úgy, mint az enyém is. A technológia feladta a szolgáltatást. A víz mennyisége rohamosan csökken. Az emberek egyharmada életét vesztette valamilyen támadásban. Falunkra, Hazel Creek-re egy csapat szörny támadott. testüket nem borította bőr, mindössze árnyak voltak. Árnyak, kik a sötétségben járnak, és észrevétlenül osonnak az ember mögé. Persze, csak ha úgy akarják. Képesek emberi ételt enni, s alakot felvenni. Azonban, mikor lecsapnak a kiszemeltre csápszerű nyúlványok törnek elő testükből. Ezek arra jók, hogy lefogják a pácienset, míg annak vagy húsát tépik le, vagy lelkét szívják ki.  Vannak azonban páran, kik másabbak, mint a normál emberek. Ilyen a családom. Történetünk évezredekig megy vissza. Látók, boszorkányok, médiumok. Ez a három szó sokaknak nem mond túl sokat, azonban nekünk rengeteget jelent. Látó vagyok. Méghozzá nem is átlagos. Képes vagyok észrevenni a fajokat, de van egy hátrányom is. Felerősítem az erejüket. Amolyan töltőnek használnak. Épp ez a gond. A családom halott. És ez az én hibám, amiért az egyik alattomos felhasznált ellenük. próbáltam megvédeni őket, de lesből támadtak. Mindent terv szerint vittek véghez. Egyedül maradtam, a világ közepén. Legalábbis, én ezt érzem. Sokan vannak körülöttem ugyan, viszont senki nincs, aki megértene. Szent Márk napja, Halloween.  Az emberek zöme ezeket csak naptári névről ismeri. Persze, az utóbbinál idétlen öltözékben flangálnak az utcákon, csokit gyűjtenek, vagy egy hatalmas bulin szórakoznak. Mindig is különc voltam ilyen téren. Ez az a két este, mikor a szellemek átkelnek a másvilágra. A holtak, kik az elmúlt 2 hónapban lelték halálukat, vagy az elkövetkezendő 8-ban fogják. Sokszor volt, hogy egy szerettem halálát kellett látni, de hozzá kényszerültem szokni. Közelítettünk az egyik ilyen eseményhez. Méghozzá helloweenhoz. Nyüzsgés uralkodott a faluban. Nyugalom volt.. Vihar előtti csend. Minden démon, szellem, szörny erőt gyűjt, hogy aztán teljesen feltöltődve bukkanhasson fel. Nekem viszont erősnek kellett maradnom. 1 hetem volt, míg elérkezik a „Nagy” nap. Sietnem kellett, és keresnem egy olyan csapatot, kik hozzám hasonlók. Konkrétan itt azokra a személyekre kell hajtatnom, kiknek segítsége jól fog jönni. Nem lehet vámpír se vérfarkas. Csakis a fentebb említett három faj. Látó, boszorkány, médium. Nem, nem kell azt hinni, hogy örült vagyok. Szimplán csak más, mint a megszokott.  Hűvös őszi napnak ígérkezett. Egy sötét, szinte fekete nadrág volt rajtam, s egy testhez simuló felső, rajta pedig egy mellény. Nem volt nálam sok eszköz, mindössze pár könyv, és a legfontosabb dolgok. Látóból alig van a világon, így azokat hagyom utoljára. Boszorkákkal kezdtem. Ismerek egy helyet, pár mérföldre innen. Gyalog is megtehetem pár óra alatt. Mindez, ha zökkenőmentesen is megy be kell jutnom az erdőbe, mely rengeteg oldalról megközelíthető, de esélye, hogy élve kijussak szinte a nullával egyenlő. A veszélyre fittyet hányva, magabiztos léptekkel indultam el. Mobil, GPS? Ilyenek nem voltak. A népesség levelekkel kommunikált. Újságokból hallottunk a hírekről, és nem folyton a lakásban lógtunk. A természet gyermekeinek éreztük magunkat. A nyári napsütés, és a zivatarok. Ezek voltak, amik tökéletessé tették az életet. Barna hajam lófarokba fogtam, melynek itt –ott egy kis tincse kikandikált, vagy szét állt. Nem törődött senki sem a divattal. A kaland iránti szenvedélye minden magamfajta tininek meg volt. 17 éve szívtam ugyanazt a levegőt, amit mikor megszülettem. Néha jártam a szomszédos falvakban, de sosem mentem még ilyen messze. Megedződtem az évek során. Kezemen egy fekete kötött kesztyű díszelgett, mely melegséget árasztott. Nem volt ujja, így felső ujjperceim szabadon érezhetők az enyhe szellőt. Smaragd zöld tekintetemmel kémleltem a bokrokat, mikor halk morajt, neszt hallottam felőlük. Nem féltem. Meglepő, de sosem tettem. Elhívatott voltam, s céltudatos. Már pár órája haladhattam. A kis falut, melyben éltem eddig már eltakarta a hegység. Most érkeztem el első nagyobb kihívásomhoz. Szakadék. Át kellett jutnom rajta, de nem tudtam, hogy. Mély volt, és széles. Alját egy folyó vezette végig. Vad, erős sodrását megfűszerezte pár szikla. Ahogy a hatalmas rönkök a köveknek csapódtak darabokban úsztak tovább a folyó áramlatával. Nem messze volt egy híd, ám állapotba gyatrának mondható. Ingatag, és életveszélyes, de meg kell próbálni. Felléptem az első falemezre, ami szerencsémre stabilan állt a helyén. A többi nem volt ennyire megbékélve a helyzettel, hogy át szeretnék jutni. Lassú, óvatos lábemeléseimmel biztosítottam be magamnak, hogy le ne zuhanjak. Már a felénél jártam, mikor három darab falap hiányzott a helyéről. Hatalmas lyukat alakítottak. Ugranom kellett. Meg is tettem, ám nagy volt a távolság. Zuhantam. Vagyis, én ezt hittem, viszont a semmiből ott termett egy idegen, ki elkapta kezem.


13 megjegyzés:

  1. IMÁDOM!!! Várom a folytatást :D Ügyi vagy Incii :* ♥ :33 ^^)

    VálaszTörlés
  2. Huuuh*o* Nagyon tetszik, és most izgalmassá tetted a végét, aminek nagyon örülök mert így marhára várom a kövi részt. Rossz dolgokat nem tudok mondani, hosszúsága is megfelelő és a szóhasználatod elképesztő:3 *o* gratulálok^^

    VálaszTörlés
  3. Zozoo. Koszonom. :33 ♥
    Dana, orulok, higy szamodra is megfelel. Sokaig gondolkoztam, hogy csipjem le a veget, de ez lett a megoldas. A kovi reszt meg fogalmam sincs mikorra varhatjatokm :'D igyekszem sietni majd vele. ^^"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megérte gondolkodnod, még egyszer elmondom hogy marhára tetszik. Na meg azok a szavak amikkel írsz.. a szóhasználatod perfect :33 n.n várni fogom a kövi részt c:

      Törlés
  4. Hosszút.. :DD Ez rövid :) Többet akarok ^^

    VálaszTörlés
  5. Draga. A tobbi hosdzabb lesz, nyugi. :DD

    VálaszTörlés
  6. Tetsziik. ^^ Minél hamarabb folytasd.c:

    VálaszTörlés
  7. Tetszetős kis történetnek álltál neki. c: A vége olyan mint minden filmben, az izgalmasabb résznél vágja el. A szóhasználat is tetszik. (: Minél hamarabb a folytatást.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dancsó Péter: fulmkritikus Fanni: blogkritikus :D

      Törlés
  8. Incikém,imádom ezt is! *^* És ha nem akarod,hogy leégjek a kíváncsiságtól,akkor könyörgök,próbálj meg hosszú részt írni,és akkor talán,még kommentelek is.Vagy biztos. ^-^

    VálaszTörlés
  9. Rászántam magam. ^^ de csak miattad Inci. (mert ki más miatt is, ha ez a te blogofd xd) már régebben olvastam már akkor is tetszett, de most hogy nem olvastam el megint, akkor is tetszik. röviden tetszik. tetszik? tetszik. jó? jó. szuper? szuper. :$

    VálaszTörlés
  10. Kedves Inci (:
    Ahogy látom a legtöbb kommentelőd kifejezetten oda volt ezért a részért, senki egy negatívumot sem említett meg, ám nekem elmondtad, hogy szeretnéd, ha őszinte véleményt tennék,így nem leszek olyan mint mások, párszor rámutatok hibákra is.
    Első megjegyzésként csak annyit tudnék mondani, hogy kifejezetten tetszik, amit írtál. Kalandokkal teli, izgalmas, érzelmes, szavakban gazdag művet raktál itt össze. Tetszik a szókincsed, ahogy elmagyarázod a dolgokat avagy kifejezed magad. Részletesen írtad le a helyszíneket, mely megint csak egy plusz pont volt számomra.
    Ám... Mint mindennek, ennek is van egy előzménye. Egy háttértörténete. Mivel most nem regényt írsz, hanem egyfajta blogot, mely egy összeszedett sztoriról szól, nem olyannyira elvárt, de így is fontosnak tartom, hogy megismerjük a múltat. Nem tudom hogy hívják a főszereplőt, hogy lány-e vagy fiú ,esetleg hogy néz ki. Egyedül a korát és a lakhelyét voltam képes kideríteni, olvasva a sorok között. Lehet, hogy én voltam vak, és mire a rész végére értem, elfelejtettem, hogy keresztelted meg a Drágát.
    Sokszor jobb, ha az első részeket inkább csak bemutatásnak szánod, beleviszed a lányt/fiút a családi életébe, párszor visszatekintesz vele a múltba, hogy jobban megismerjük, kik között nőhetett fel, vagy kikhez húz a szíve. Próbáltál tulajdonságokat leírni, ezeket is elrejtve, ami körülbelül sikerült. Eleve negatívan állok a dologhoz, mivel kifejezetten taszít, az első szám első személy (E/1) által leírt monológ, így szerintem sokkal kevésbé tudod ismertetni azt, akinek a legnagyobb szerepe lenne, hiszen nem fogod leírni hogy, 'Kedves vagyok' vagy hogy 'A napfény hirtelen csillant meg gyönyörű hajamon, tökéletes testemet keresztezve' vagy valami ilyesmi. Szóval, itt vigyáznod kell, hogy ne tűnj egoistának (: Bár sok szempontból viszont jól jön, ha így írsz, mivel így a gondolatait is jobban eltudod mesélni.
    Összegezve -mivel én sem akarom húzni az idődet-, csak így tovább életem^^ Kifejezetten büszke vagyok rád, most már jössz velem írónőnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Panni. .)
      Koszonom, hogy adtal kritikat. A hibakkal, melyek a szovegedben felsorolasra kerultek tisztaban voltam, es igy meg jobban felnyitottad a szemem, hogy jobban fontoljam at mit akarok kifejezni .ielott leirom. Megtanulom, a komid egy koszonet, es egyben hala is egy eletre. Miutan en is felfigyeltem a bakikra mar keptelen voltam atirni, igy a kovetkezo reszbe 'preseltem' bele mindent, ami egyenlore fontos. A tobbit meg en se tudom igazabol. Igen, az E/1-re ugyelnem kell, de hozzaszoktam, igy gondoltam ez a legmegszokotabb, ami megy is, szoval egyenlore maradok ennel. Nyugi, egora figyelek, nem szeretnem elszurni a sztorit.
      Akkor mar en is osszegzek neked: Orulok, hogy megfelel a hibam ellenere. Igyekezni fogok jobban ugyelni a mondatosszetetelre. Megtisztelsz azzal, hogy buszke vagy ram. Megyek, ha felerek a szinteddel. ^^"

      Törlés